Iratkozzon fel hírlevelünkre!




Lamberg-kastély Kulturális Központ - Mór

A hónap műtárgya - 2018. március

A hónap műtárgya-sorozat célja, hogy az érdeklődőknek minden hónapban egy-egy kiemelkedő műtárgyat mutasson be, melyeket a Móri Emléktár és Művészeti Kiállítás tárlataiban tekinthetnek meg a Lamberg-kastélyban.

A móri borvidék, az Ezerjó hazája, hazánk egyik legkisebb, de annál jelentősebb szőlőtermő vidéke. A Vince-napi vesszővágás, az újbor kóstolása után a tavasz a szőlősgazdák egyik legfontosabb időszaka, amikor is a szőlő gondozása elkezdődik. Márciusi hónap műtárgyául éppen ezért a szőlőművelés, ápolás, szaporítás két eszközét, illetve írásos táblázatát választottuk.

 

Szőlőmetszés – metszőolló


Metszés nélkül a szőlő nyílegyenesen elkezdene fölfelé kúszni, egészen addig, amíg van az útjában legyőzhető, körbefonható akadály. Tehát kizárólag a főhajtását növesztené tovább és tovább a magasba, egészen addig, amíg vízszintes támaszt nem talál.

A természetben legalábbis így viselkedik a szőlő, immáron 80 millió éve, és ezt a tulajdonságát fordítjuk a hasznunkra, amikor metszéssel befolyásoljuk a tőkék növekedési irányát. Ezt egyébként alakító metszésnek nevezzük. A legenda szerint egy szamár tanította meg az embereket a szőlőmetszés hasznára. Valahol a mai Palesztina területén történt, hogy - a falusiak legnagyobb rémületére - egy szamár nagyban rágcsálni kezdett egy szőlőtőkét. Amikor azonban később szokatlanul nagy fürtöket hozott a megrágott tőke, úgy döntöttek, hogy a jövőben a tőkéket megmetszik.

A gyűjteményünkben található metszőolló a Móri Emléktár és Művészeti Kiállítás Sváb tájház kiállításában tekinthető meg.

 

Szőlőoltás – oltási módok táblázat


A terméketlen, gyengén hajtó és rosszul termékenyülő hazai tőkék nemesítése és fiatalítása. Egyéb elnevezései: ótás, ojtás, ujtás.

A római kori gazdasági írók leírásaiból ismert szőlőoltási eljárások (nyakba oltás, zöldoltás) a középkori európai szőlőművelés gyakorlatában gazdagodtak. A Kárpát-medencében a 14–16. században feltételezhetően ismert volt a gyümölcsfők oltásával együtt a szőlőoltás is. A 16–18. században a szőlőmonokultúrás területeken az igényes szőlőművelésre törekvéssel, a gyümölcsfák nemesítésének fokozott gyakorlatával a szőlőoltás a paraszti szőlészeti szakismeret része lett. A paraszti szőlőművelésben leginkább alkalmazott szőlőoltási mód volt a törzsbe, nyakba oltás, hasíték vagy ékoltás: az anyatőke fejét lefűrészelve a tőkenyakba oltókéssel vagy külön e célra szolgáló hasítóval éket vágtak, ahová egy-három oltóágat helyeztek el. Zsineggel körülkötötték, és sárral vagy oltóviasszal kenték be. Párosítás, vesszőbe oltás alkalmával az oltandó vesszőn s az azonos átmérőjű nemes csapon is oltókéssel harántirányú összeillő metszlapot vágtak, s hársfahánccsal erősítették össze. E fás oltásokat hagyomány szerint Gyümölcsoltó Boldogasszony (márc. 25.) hetében végezték.

A gyűjteményünkben található oltási mód táblázat Horváth István ajándékaként a Móri Emléktár és Művészeti Kiállítás Sváb tájház kiállításában tekinthető meg.


Tetszett? Ossza meg másokkal is!




Eseménynaptár

« 2018 június »
KeSzCsSzVa
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

Keresés

Kapcsolat

Lamberg-kastély Kulturális Központ
8060 Mór, Szent István tér 5.

Radó Antal Könyvtár: 
Telefon/fax: 22/407-138
konyvtar@lambergkastely.hu

Művelődésszervezés: 
Telefon/fax: 06/22/407-255
lambergkastely@
lambergkastely.hu

Móri Emléktár és Művészeti Kiállítás, Múzeumi bolt 
Telefon: 06/30/481-5784
viola.andrea@lambergkastely.hu

Ajánló

Mórikum Kultúr-Fröccs Fesztivál