Trauttenberg őstábla (családfa)

A „hónap műtárgya” sorozat célja, hogy az érdeklődőknek minden hónapban egy-egy kiemelkedő műtárgyat mutasson be, amelyet a Móri Emléktár és Művészeti Kiállítás tárlataiban tekinthetnek meg a Lamberg-kastélyban.

            Báró Trauttenberg Frigyes                                                     Felesége: Almásy Emília grófnő
                         1849-1918                                                                                1869-1955

Intézményünk helytörténeti és múzeumi munkatársa folyamatosan gyűjti a településre vonatkozó információkat, dokumentumokat, valamint ezek felkutatásával, gyűjtésével, rendszerezésével, feldolgozásával, közreadásával kiemelten foglalkozik. A múltra vonatkozó forrásinformációkat, adatokat, a hely történelmének múltját tanulmányozza, a történelem helyi eseményeit a forrásanyagok alapján feltárja. Nagyon büszkék vagyunk városunk gazdag történelmi múltjára.

Mór ismert történelme az újkőkorig nyúlik vissza. Szent István király uralkodása alatt (997-1038) már nem csak lakott hely, hanem faluvá szerveződött település A korai Árpád-kori település ősidők óta a Dunántúl egyik legfontosabb, a Via Regia mentén alakult ki. Ez a szárazföldi útvonal jelentette a középkori Magyarország legjelentősebb összeköttetését Nyugat-Európával. A jelentős történelmi korszakokat átölelő múltunk miatt nagyon sok változatos, egyedi lelet került elő az ásatások során.

Mór kezdetben királyi birtok volt, később az egri püspökséghez, majd csere útján a csókakői uradalomhoz csatolták. Így került a Hochburgok birtokába, kiknek kihalta után a Lamberg-grófok és Luzsénszy bárók kezébe. Lamberg Fülöp József és Luzsénszky Borbálának Mária nevű lányát egy Festetics gróf vette el. Krisztina nevű lányukat pedig Trauttenberg Frigyes báró - így került ez a család a móri nagybirtokosok sorába.

A Luzsénszky-kastélyt (Láncos-kastély) a család építtette, 1790 körül. A lengyel származású Luzsénszkyek Rudolf és I. Lipót királytól kaptak magyarországi birtokot, III. Károly királytól pedig bárói címet. A móri birtokrészhez a Lamberg családba való beházasodással jutottak.

A birtok szétzilálódása után báró Trauttenberg Frigyes vásárolta meg a kastélyt.

A Lamberg-kastély, melynek építése 1766-ban fejeződött be, Lamberg Ferenc Antal nevéhez fűződik

A Trauttenberg-kastélyt (Zöld-kastély) özv. Lamberg Fülöpné (Luzsénszy Borbála) építtette a jószágigazgató részére, 1811-ben. Nevét Festetics Krisztina báró Trauttenbergnétől kapta.

Báró Trauttenberg Frigyes (1849-1919) pedig különösen a lótenyésztés emelése és Mór vidékének magyarosítása körül szerzett magának valóban figyelemre méltó érdemeket. Amikor 1921 májusában a Winter testvérek megalapítják a Móri Kőszénbánya Részvénytársaságot, és a szénvagyon kitermelésére haszonbérleti szerződést kötnek a terület birtokosával, báró Trauttenberg Frigyes özvegyével.

Az utolsó báró Trauttenberg Frigyes császári és királyi kamarás (édesanyja Festetics lány volt), aki Budapesten halt meg, de a Mórhoz tartozó árkipusztai kápolna családi kriptájában 1918. december 13-án temették el.

Sajnos a II. világháború alatt az orosz csapatok a kastélyaink belső berendezésének java részét szinte teljesen elpusztították. Eredeti tárgyaink, egy-kettő kivételével, nem maradtak.  

Nagyon örültünk, amikor 1994-ben ajándékba kaptunk egy móri lakostól egy eredeti, festett címerekkel illusztrált Trauttenberg családfát (őstáblát). Az őstábla a genealógiai táblázatok egyike, mely az ősök ábrázolására szolgál. Nagyon rossz állapotban volt, de sikerült az idén egy pályázat keretében szakember segítségével restaurálni. Ezzel a cél az volt, hogy a dokumentum visszanyerje egységét, így régi teljességében kerülhessen be az intézmény kiállításába és bemutatható legyen a látogatók számára.

Az őstáblát a Lamberg-kastély barokk szobájában tekinthetik meg a látogatók.