Vasarely szerigráfiák

A szitanyomás vagy szerigráfia sokszorosító grafikai eljárás, a síknyomás egyik változata. Eredetileg plakátok, transzparensek, dekorációk készültek szitanyomással, de ma már kedvelt eljárás (szerigráfia) grafikusművészek körében is. A digitális nyomtatási eljárások fejlődése és elterjedése miatt ma már leginkább csak nagy tételszámú munkáknál alkalmazzák. Elsősorban egybefüggő homogén színfoltok, szövegek, emblémák nyomtatására ajánlott. Többszínű nyomtatás esetén, színenként külön szitát kell készíteni. A művészeti lapok esetében előfordul, hogy csak egy alapot nyomtatnak, amit a művész kézi festéssel, rajzolással egészít ki. Így egyedi grafikát hoz létre.

Victor Vasarely magyar származású francia festő és grafikus, az op-art egyik megteremtőjének és egyben legjelentősebb képviselőjének alkotásai (szitanyomatai) láthatók.

A művész 1906-ban született Pécsett, Vásárhelyi Győző néven. 1930-ban emigrált Franciaországba és ott élt 1997-ben bekövetkezett haláláig. A harmincas években festő és reklámgrafikus volt.

Mindig arra törekedett, hogy képeivel becsapja a szemet, így a 60-as évektől a sajtóban csak az op-art (optikai művészet) atyjaként emlegették. Stílusa bevonult a mindennapokba, s különösen nagy hatással volt a divatra. Kifejlesztette saját szerigráfia (szitanyomó) műhelyét, tökéletesítette a sokszorosítás technikáját, hogy a művészi rangú, magas esztétikai minőséget - viszonylag alacsony áron – az átlagember számára is elérhetővé tegye.

Számos épületdíszítő munkát is készített, sok alkotása kiválóan integrálható az építészetbe.

Vasarely élete végéig magyarnak vallotta magát. A művész úr 11 darab dedikált, számozott színes nyomatot küldött ajándékba a móri Radó Antal Könyvtárnak. Csepei Tibortól, Victor Vasarely magyarországi képviselőjétől további nyomatokat kapott ajándékba az intézmény. A gyűjtemény jelenleg 31 szerigráfiát, eredetinek számító nyomatot számlál.

A kiállított képek között megtalálhatóak a korai grafikái, ahol a cél az anyagszerűség érzékeltetése volt. A Zebra-sorozat képei a fekete-fehér vonalak ritmusával nagyon mozgalmas, eleven hatású kompozíciót alkotnak. A zebrák alaptípusát 1938-ban hozta létre és a későbbiekben, többféle változatban is feldolgozta. Látható továbbá néhány a 60-as, 70-es, 80-as évek op-art művei közül, melyek a geometrikus alapformák ötletes variálásán alapulnak. Vasarely a legegyszerűbb mértani alakzatoknak, a négyzeteknek, köröknek, ellipsziseknek, háromszögeknek is a mélység és a mozgás illúzióját adta.

A szerigráfiákat a Lamberg-kastély 47-es kiállító helyiségében tekinthetik meg az érdeklődők.