Vizespad

A „hónap műtárgya” sorozat célja, hogy az érdeklődőknek minden hónapban egy-egy kiemelkedő műtárgyat mutasson be, amelyet a Móri Emléktár és Művészeti Kiállítás tárlataiban tekinthetnek meg a Lamberg-kastélyban.

Állvány nagyobb víztárolók, ritkábban tejesedény (tejespad, köcsögálló) elhelyezésére a konyhában, ill. benti főzésnél szobában, néhol a tornácon.

Egyéb elnevezései: viz-, dézsapad (általánosan), kártyapad (Erdélyben), korsóálló, korsólóca (Alföldön), vízszék (a Felvidéken), korsú-, sajtár-, vödörtartó (DNy-Mo.-on). Alján áll gyakran a mosdóteknő, ill. mosdótál vagy a moslékos dézsa. Kezdeti fokon pusztán egy vastagabb deszkát tettek az edények alá a földpadló kisárosodása ellen. az edény magasra helyezése a feldöntés ellen véd, erre szolgálhat: tőke, földpadka, ill. fából épített állvány. Változatlan formában használtak vizespadként támlátlan padot (palóc vízlóca, hosszúszék, ill. nagyobb zsámoly). Talán ilyen egyszerű padfélét említenek egy 1741-es hódmezővásárhelyi iratban is korsópad és korsós szék néven. Az eleve erre a célra kialakított vizespad a magyarországi parasztházban valószínűleg csak a 19. sz. folyamán jelent meg. Általában kétpolcos, fenn többnyire korláttal, a lapján néha 2– 4 kerek kivágás található az edények számára.

A fotón látható vizespadot a Móri Emléktár és Művészeti Kiállítás Német Nemzetiségi Tájházban tekintheti meg az érdeklődő a Lamberg-kastélyban.

Forrás: Néprajzi Lexikon