Kastély, Múzeum

Emlékezés a móri földrengésre

A móri földrengés

1810. január 14 18 óra 09 perc:
Magyarország történetének egyik legsúlyosabb földrengése pattant ki Móron.
Epicentruma Mórtól DK-i irányban a Vértes és a Móri-árok érintkezése, Csóka-hegy nyugati oldala.

A móri földrengés eseményeinek forrásai és dokumentálása

Az 1810-es móri rengés után Kitaibel Pál, Tomtsányi Ádám és Novák József megyei főorvos, a Tudós Bizottság tagjai, a Helytartótanács kérésére kutatták a jelenséget. Kiadványuk 1814-ből az első tudományos munka, amely egy rengés okait, hatását tudományos módszerekkel vizsgálja.
 „Jelentetvén az, hogy a’ Földindulás ezen Megyében leginkább Moórott és a’ körül lévő helységekben nagy pusztításokat tett… parantsoltatik, hogy a’ mostani földindulás által okozott környülállások megvizsgálására kiküldött Professor Mitterpacher Lajos vagy Tomtsanyi Ádám és Kitaibl Uraknak minden kitelhető segítség adattasson..”


A földrengés érintette falvakban, városokban a házak többnyire megrepedeztek, sok közülük nagyobb kárt is szenvedett, sok teljesen összeomlott, vagy annyira düledezővé vált, hogy le kellett bontani.
Móron majdnem minden ház megsérült, és nem egy össze is omlott, vagy annyira megingott, hogy gerendákkal kellett megtámogatni.
Móron nem csak az oromfalak sérültek meg, hanem majdnem minden kémény összedőlt. A kapucinus rendház oromfalai megrepedeztek, a kémények ledőltek, a felső emelet majd összes közfala leomlott. Ugyanilyen képet festett a katonaság részére átengedett épület, illetve a Luzsénszky kastély is. E házaknak különösen az emeleti részei rongálódtak, vakolata lehullott, boltozata ledőlt, kéményei beomlottak. 

A földrengés teljes leírása Kitabeil Pál és Tomtsány Ádám értekezésében olvasható, mely Magyarország első földrengéstani tanulmánya, és a világ első földrengéstani térképét tartalmazza mellékletként. 






 

 

 

 

 

 

 


(Földrengéstani térkép másolata megtekinthető a Helytörténeti gyűjteményben.)

Korabeli beszámolók a földrengésről az 1814-ben megjelent műből:
„Többen, akik a szabadban voltak, látták, hogy a föld hullám módjára emelkedik és süllyed s érezték, hogy ők maguk is lábnyi vagy még nagyobb magasságban felemelkednek, stb. Egyes móri emberek, akik az első földrengés ideje alatt éppen hazatérőben voltak a Csókahegyről, mikor hátuk mögött dörgést hallván hátranéztek, s azt hitték, utánuk jön a hegy, olyan hevesen mozgott. Többen, akik a dörgéstől és mozgástól megrettenve futásnak eredetek, visszahőköltek (repercussi) s úgy látták, hogy a falak feléjük mozognak. Néhány helység tornyában a harangok úgy meglódultak, hogy megszólaltak. Többen, akik a szabadban voltak, látták, hogy a föld hullám módjára emelkedik és süllyed s érezték, hogy ők maguk is lábnyi vagy még nagyobb magasságban felemelkednek, stb.”

„Mecsér-pusztán a vadász szobájában az almáriumot a faltól odább dobta. Az erdőkben és falvakon látták, mikor a fák nem csak ágaikat és koronáikat ütötték össze, hanem a földig hajoltak. Sárkányon, hol egyébként semmi kár sem esett, a torony olyan sebesen és erősen ingadozott erre is, arra is, hogy már-már ledőlni látszott. Bodajkon az épület szilárdítására bevert vaskapocs kampója úgy meggörbült, hogy mind a két végén körülbelül 30 fokos szögben kinyílott. Másutt eltört vasrudakat láttunk.”

„Nem csak a móri, hanem a földrengéstől sújtott helyek más lakosai is egyértelműen az állítják, hogy az első földrengés után egész éjjel hallatszott a zúgás, morajlás és recsegés s ezeket a győri csata alkalmával hallott ágyúdörgéshez hasonlítják. Sokan állították, hogy a morajláson és földalatti dörgésen kívül ismételten hallottak sustorgást a levegőben a nélkül, hogy szél lett volna, azok pedig, akik a Csóka-hegy közelében laknak, a kapucinus atyák közlése szerint hallották, hogy a hegy éjjel-nappal sustorgott és bőgött.”

További feljegyzések a földrengéssel kapcsolatban

A Móron élő két főúri családot sem kímélte a természeti csapás. Bár a Lamberg család éppen nem tartózkodott Mórott, Luzsénszky gróf családja saját bőrén tapasztalhatta meg a földrengés természetét. Egy korabeli beszámoló szerint egy bizonyos Maria Louise nevű főhercegnő éppen vendégségben volt Luzsénszky grófnő kastélyában. A történet szerint: „Magának, Maria Louise-nek az volt az érzése, hogy ő azzal a kanapéval, amelyen ülve éppen valamilyen munkával foglalkozott, megmozdult: a neki felolvasó udvarhölgy, egy grófnő, felemelkedett székéről a rázkódásnál és azt mondta megnyugtatásul: „Ez csak egy földrengés.” A főhercegnőre azonban az esemény által előidézett ijedelem olyan hatással volt, hogy attól elvesztette az étvágyát.” (Élet és Tudomány, 1997). 
Az ún. Láncos (Luzsénszky) kastély komoly károkat szenvedett. A főlépcső teljesen leomlott, annyira, hogy Luzsénszky-Berényi Erzsébet grófnőt a lépcső romjain keresztül vitték ki az utcára. A grófnő egyébként az éjszakát egy kocsiban töltötte. A földrengés pusztításai elől Fehérváron keresett menedéket, és csak a következő évben, a kastély helyreállítása után tért vissza Mórra (Dr. Erdős F., 1977). 
A Lamberg-kastély nem túl szerencsés csillagzat alatt épült meg, ugyanis Fellner Jakab építész művét már az építéskor, 1763-ban megrongálta a komáromi rengés (Kovalovszky M., 1985). 
Az épület tetején lévő működő óra pontosan a rengés hatására állt meg 1810. január 14-én, 18 óra 10 perckor. Az óramű mellett lévő hatalmas díszkövek a földmozgás következtében leestek. Jelentős károk érték a falakat, hatalmas repedések indultak el, az angolkert felőli szobák fala annyira megsérült, hogy a helységeket le kellett bontani, és újra kellett építeni. 

Komoly károkat szenvedett a móri magtár is. A megyei közgyűlési jegyzőkönyv 409. számú bejegyzése arról tanúskodik, hogy a Helytartótanács egy január végi döntése a gabonakészletet áthelyezte Veszprémbe, az üres zsákokat és egyéb eszközöket Fehérvárra kellett szállítani.
„A’ Nagy Méltóságú Királyi Helytartó Tanács folyó esztendő Januar 30án 2052. szám alatt rendelni méltóztatik, hogy mivel a mostani földindulás által nagyon megromladozott Moóri Magazinumban az eleséget tartani nem lehet, hanem azt Veszprémben, az üres zsákokat pedig és a’ Hivatalhoz tartozó egyéb eszközöket pedig Fejérvárra kelletik vinni, ezeknek vitetésére egyetértvén Nemes Veszprém Vármegyével és az Annonárium hivatallal, a’ szükséges forspontok kiszolgáltassanak.

A földrengés 200. évfordulóján a Lamberg-kastélyban megtekinthető volt az eredeti tanulmányfüzet és a térkép is.