Vadkan- Dorogi János alkotása

Parkunk legkedveltebb szobra a Vadkan, mely három nyáron át készült. A gyerekek és felnőttek által mindig útba ejtett szobor története 2005 nyarán kezdődött. A Képző- és Iparművészeti Szabadiskolában fiatal szobrászok számára szerveztek művésztelepet, azzal a céllal, hogy a Szabadiskola által működtetett kastélyparkba - Nagy Benedek, Rigó István és Böszörményi István akkor már álló alkotásai mellé - újabb művek, szobrok kerüljenek. Bár eredetileg kisebb méretű szobrot terveztek, végül az 1:1 arányú műnél maradtak.

A fiatal szobrászok közül Dorogi János terve nyerte el a szervezők bizalmát és ő volt az, aki hajlandó volt szinte ellenszolgáltatás nélkül 2006 nyarán nekilátni a mintázásnak. A nyár végére agyagból el is készült a bronzból tervezett alkotás modellje.

Mosberger Róbert fotója

A Szabadiskola terve az volt, hogy 2008-ra sikerül a kiöntéshez és felállításhoz szükséges anyagi javakat pályázatok útján megszerezni. Sajnos ez nem jött létre, de a fiatal művész és a Szabadiskola bronzöntőműhelyének vezetője Nagy Károly saját erőből és pénzből mégis folytatta a munkát. Amelynek befejezéséhez járult még hozzá a Szűcs Erzsébet által elnyert Nemzeti Kulturális Alap, Képző- és Iparművészeti Lektorátus pályázati forrása.

A formakészítések után 2008-ban lezajlott a darabok öntése és összehegesztése.

Dorogi János (szemben) az öntőműhely munkatársával - Mosberger Róbert fotója.

A Vadkan alulnézetből - Mosberger Róbert fotója

A cizellálásra, patinázásra még némi forrás hiányzott, ennek megszerzésére a Fejér Megyei Hírlaptól Gábor Gina újságíró is segített. A Hírlap 2008. szeptember 4-i számában írást jelentetett meg „Bronzdisznó a kastély parkjában / A szobor cizellálásra vár, ötszázezer Ft még hiányzik a felállításhoz” címmel.

Végül az ötszázezer forint helyett ötvenezer forint támogatás érkezett 2009-ben de a művész ingyen elvégezte a munkát, és felállításra került alkotása.

Az információkat a vadkanról és művészről közreadta: Szűcs Erzsébet művészettörténész, A móri Képző-és Iparművészeti Szabadiskola nyári művésztelepeinek szervezője 1994 és 2016 között. (A szobor megvalósulásának menedzsere.)
 

Dorogi János

Art Limes 2009/5. szám - Fémszobrászok Tatabányán 4. Portrégaléria

Orr Lajos: Kompromisszumok nélkül. Dorogi János szobrászról

A tradicionális művészetszemlélet Dorogi János praxisában mentes minden romantikus visszavágyódástól, anakronisztikus vagy szentimentális felhangtól. Ennek az alapállásnak az a jellemzője, hogy képviselőjének az élet minden területén való aktivitása egy irányba mutat. Nincs profán hétköznapi és magasztos művészi arculat, mert minden a metafizikai létcél realizálásának eszköze.

Úgy látszik, hogy Dorogi Jánosban eleve és ösztönösen megvolt ez az irányultság. Egész ifjúságát - gyerekkorától kezdődően - áthatotta valami nagyon mély és misztikus vonzalom az erdő és a benne rejtett életet élő lények iránt. Olyan intenzív és folyamatos volt ez a kíváncsiság, hogy szabadidejének nagy részét hosszú, magányos erdei megfigyelő-utakkal kellett töltenie. Nem túlzás a szakrális jelző annak az élménynek a jellemzésére, amit számára ezek az alkalmak jelentettek. Valójában ezek az élmények - mint analóg történések - előképei voltak annak, amit művészként végigküzd, mint aki egy megérzett, de nem birtokolt valóságelem nyomába ered. Legyen az gondolati, érzésbeli vagy formai rejtély, amely, ha végül feltárul és megragadni engedi magát, akkor meg kell találnia a megfogalmazás méltó módját. Dorogi János pontosan és felelősen fogalmaz, mivel eredendően viszolyog a hamis és tisztátalan dolgoktól. Az egyetem alatt kezdett kísérletezni a hegesztett vaslemez plasztika lehetőségeivel, amit - mint a tatabányai művésztelep többszörös résztvevője - jó feltételek mellett kiérlelhetett.

Hároméves munka után, 2009-ben fejezte be eddigi szobrászi pályája csúcspontjának tekinthető alkotását, a Móron felállításra került nagyméretű bronz vadkant. Mindaz, amit az ifjúkori erdei élmények kapcsán elmondtunk, a bensőséges, értő viszony, a vadkannak metafizikai szimbólumként való értelmezése, az egész figura és a részformák nemessé lényegítése, valamint a magas fokú mesterségbeli igényesség az archaikus kultúrák szemléletmódját idézik e szobrában.

Dorogi János szakmai életrajzát a budapesti Vizivárosi Galéria honlapjáról mellékeljük. Az Art Limes cikkék pedig a www.arcanum.hu oldalról idézzük. A művészről a Tatabányán kiadott Art Limes folyóirat 2009/5. számában jelent meg tanulmány, melynek utolsó bekezdése a móri Vadkanról szól.